Sárvár vas megye egyik legszebb kisvárosa, lakosainak száma 16 ezer. A nyugati határ vidékről a Balaton irányába tartó, 84. sz. főút mentén fekszik, a Kemeneshát dombvonulataival körülvéve. Nevét valószínűleg arról a földesvárról kapta, amelyet a IX. század végén építettek honfoglaló őseink a Rába és a Gyöngyös összefolyásánál. A vár azóta is jelentős szerepet játszik a település történelmében. A politikus, hadvezér, humanista Nádasdy kora kulturális központjává tette a várat, iskolát építtetett, udvarában művészeket, gondolkodókat hívott meg. Nádasdy Tamás pártfogoltja volt Tinódi Lantos Sebestyén is, akit a városban temettek el. A Sárváron alapított nyomdában jelent meg Sylvester János „Grammatica Hungarolatina” című munkája, mely az első nyomtatásban fennmaradt magyar nyelvtankönyv.
Sárvár fejlődése a reformkorban is folytatódott. 1830 és 1870 között számos míves épülettel gazdagodott a város, melyek Geschrey Sámuel építőmester tevékenységéhez kötődnek. Kultúrális rendezvények sora várja a vendégeket: nemzetközi folklór- és fúvós fesztivál, Históriás napok, vásári mulatságok, Szent Iván éj, Huszártalálkozó.
Városnéző séta
A Nádasdy-vár épületegyüttese nemcsak a történeti szempontból meghatározó eleme a városnak. A Sárvár szívében magasodó, legtöbbet kaputornyával és a várárkot átívelő boltíves hídjával ábrázolt várkastély a nemzeti örökség része. Otthont ad a Nádasdy Ferenc múzeumnak és betölti a város művelődési és kulturális központjának szerepét. A városnézést célszerű itt kezdeni, a későbbiek során a vár pompás tájékozódási pontként is szolgál.
A vörös téglából rakott hídon áthaladva érünk a várba. A kapubejáró boltíves előcsarnokában található a múzeum bejárata. A lépcsőkön túljutva máris elénk tárul a vár díszterme, a hazai barokk egyik legimpozánsabb belső tere. Az oldalfalak freskóin ószövetségi jelenetek, a mennyezeten pedig csataképek láthatók. A múzeum helyiségeiben tematikus kiállítások (történeti, nyomda- és térképtörténeti, iparművészeti) nyertek elhelyezést. Az egyre bővülő huszárgyűjtemény és kiállítás nemzetközi jelentőségű.
A szabálytalan, ötszögű zárt belső udvarról közelíthető meg a Sylvester Könyvtár és a Művelődési Központ. Az épületben működő Galeria Arcis időszaki tárlatain rangos hazai és külföldi képző- és iparművészek alkotásai láthatók.
A Nádasdy-várral szemben található a múlt század első harmadában klasszicista stílusban épült evangélikus templom. A templomtól a város főterére jutunk. A tér meghatározó épülete a katolikus Szent László templom. A mögötte álló kétszintes óvodaépület két dologról is híres, itt tanított Gárdonyi Géza, és itt működött a Nádasdy-féle iskola.
A várból jobbra indulva a várárok helyén kialakított park évszázados platánjai kísérik a járókelőt a vár szomszédságában lévő Arborétum bejáratához. A nagy múltra tekintő növénykert utcai frontja nem árulkodik a közel tízhektáros természetvédelmi területről. A száznál is több különleges fajta megismerése órákig tartó kikapcsolódást jelent a látogatóknak. A Gyöngyös patakból táplált mesterséges tavak és a sétányok melletti szobrok teszik élmény gazdaggá a kertészkertben tett kirándulást.
A Sárvár idegenforgalmi jelentőségének megfelelő programokkal várja Sárvárra a látogatókat. A rendezvények jelentős részének a Nádasdy-vár belső udvara ad helyet. Itt tartják a másfél évtizedes múltra visszatekintő nemzetközi folklórfesztivált. A közel egy hétig zajló programok tetőpontja, az augusztus 20-i gálaműsor leglátványosabb mozzanata, a résztvevők karneváli hangulatot idéző jelmezes felvonulása a belváros utcáin. Szintúgy a várhoz kötődnek a rendszeresen megtartott nemzetközi fúvósfesztiválok, a nemzetközi huszártalálkozók, valamint a Tinódi Sebestyén szellemét idéző énekelt vers-dal találkozók, a Históriás Napok. Az évad zárásaként pedig késő ősszel zajló Simon-Júdás vásár érdemel említést félezer árusító sátrával és hatalmas vásári forgatagával. Az időjárástól függően nagyszerű felüdülést nyújthat a Csónakázó-tó és a Vadkert környéke, ahol a horgászattól a lovaglásig sokféle sport űzhető.